Különbség a szerves foszfor és a szervetlen foszfor között

A szerves foszfor szén{0}}foszforkötéseket tartalmazó szerves vegyületeket jelent, a szerves foszforkémia pedig a szerves kémia egyik ága, amely a szerves foszforvegyületek tulajdonságait és reakcióit vizsgálja. A foszfor a nitrogénnel egy családba tartozik, és hasonló vegyértékű elektronréteg-szerkezettel rendelkezik, így a szerves foszforvegyületek tulajdonságai némileg hasonlóak a szerves nitrogén-tartalmú vegyületekéhez. De a 3s és 3p pályákon kívül a foszfor 3d pályákkal is kötést tud kialakítani, így sok speciális, nagy{5}} vegyértékű szerves foszforvegyület is létezik, és egyikben sincs megfelelő nitrogénvegyület. A foszfor emellett kevésbé elektronegatív, mint a nitrogén, és gyengébb bázikusságú, ezért a keletkező vegyületek tulajdonságaiban sok különbség van. Például az adenozin-trifoszfát, amely minden szervezetben jelen van, az ATP, amely egy szerves foszfor.

A szervetlen foszfor az a foszfor, amely szervetlen anyagok, például foszforsav formájában létezik, a kálium-dihidrogén-foszfát pedig a foszfor{0}}tartalmú anyagok általános kifejezésére utal, amelyek nem keverednek szénnel a talajban, a növényekben és a műtrágyákban. Ilyen például az apatit, az első vagy második generációs kalcium-foszfát, magnézium-só, rózsaszín foszfát-vasérc stb. A szervetlen foszfor felhasználási köre széles skálán mozog. A szervetlen foszfort gyufák, tűzijátékok, petárdák, egyes szintetikus színezékek, mesterséges foszfát műtrágyák, peszticidek, rágcsálóirtó szerek és gyógyászati ​​gyógyszerek gyártásához használják.